Olvasói levél

Egy bátorító olvasói levél Rauschenberg Péter fizikus, filozófustól a Mérleg szerkesztőségének (részlet):

Még csak a 2008/4-es számot olvastam el. Ehhez a következő észrevételeket tenném.

1. Szerintem kitűnő a szerkesztési koncepció. Nekem úgy tűnik, a lap törzsét a közölt tanulmányok adják. Ezek rendkívül érdekesek egy élénk szellemű, érdeklődő katolikus számára. A bevezető részben elég világosan átjön a szerkesztőség felfogása, állásfoglalása a katolicizmus vagy általában a keresztény szellem aktuális vitáiban. Azt is nagyon jónak tartom, hogy a hitvalló élet sokféle lehetőségének gyakorlatibb, személyesebb, egyéni véleményeket, tapasztalatokat, életutakat is bemutató tárgyalása is helyet kap a lapban. Az is jó, hogy van olyan rovat, amiben a kultúrának nem csak a tudományos, hanem a művészeti része is szóhoz juthat. Nekem ez így nagyon megfelelne, ha én lennék a célközönség. Ennél hígabb lap olvasására sajnálnám az időt, az erre szánt időt viszont nagyon is értékesnek találtam.

2. Egy szám alapján is meg merem kockáztatni azonban, hogy meglehetősen egyoldalú a bemutatott tanulmányok kiválasztása. Ebben a számban három van, és mindhárom gyakorlatilag csak német nyelvű publikációkra hivatkozik. Ezen belül is felülreprezentáltnak tűnik néhány konkrét lelőhely. Nem tudom, ez tudatos-e, s ha igen, mi indokolja. A bemutatott három tanulmányból kettőnek ez egyáltalán nem válik a kárára. Az iszlám szír keresztény gyökereiről és Teilhard evolúciós felfogásáról szóló tanulmányok kitűnőek – pontosak, összeszedettek, lényegretörőek, érdekesek. A harmadik, a szabad akaratról szóló tanulmány azonban nagyon magán viseli a német nyelvű irodalomba való bezártság következményeit. Ezt a témát, azon a szinten, amin a szerző diszkussziója mozog, az angol nyelvű filozófiai irodalom csutkára lerágta már a negyvenes és a hatvanas évek között. Néhol kifejezetten kínos, ahogy a szerző spanyolviaszként felfedez problémákat, amiket évtizedekkel ezelőtt már sokkal pontosabban explikáltak, és vagy egy tucat különböző megoldást javasoltak rájuk az angol nyelvű irodalomban. A szerző egyébként tudja is, hogy van itt egy hatalmas irodalom, aminek utána kéne néznie, ha erről a témáról ír – egy helyen hivatkozik valami analitikus filozófiai antológia német fordítására. Ez a cikk szerintem filozófiai szempontból kicsit amatőr, feltűnő a kompatibilista szabadságértelmezésekről való hallomás teljesnek tűnő hiánya (pedig egy változat már Ágostonnál megjelenik), vagy az, hogy egy Epikurosz által felvetett híres problémát is egy német szerzőnek tulajdonít, a teológiai problémáknak a filozófiaiakhoz való kapcsolása kicsit esetleges, sem nem elég világos, sem nem elég következetes, s ezt szerintem akkor is így érezném, ha nem ez lenne az egyik kedvenc területem.

Ha elolvasom a többi számot, referálok róluk is. Nagyon jó a lap, nagy kár lenne érte, ha nem lenne.