2010 elején P. Klaus Mertes jezsuita, a Canisius-Kolleg – a rend berlini gimnáziuma – igazgatója arról tájékoztatta az iskola 1970-es és ’80-as években végzett diákjait, hogy rendtagok szexuális bűncselekményeket követtek el a gimnázium tanulói ellen.
P. Mertes jelentkezésre bátorította a további áldozatokat. Az első adatok szerint két tanár mintegy ötven alkalommal molesztált diákokat. A Canisius-Kollegből indult ki a katolikus egyház németországi pedofília-botránya, amelyben további iskolák, kolostorok és templomi kórusok is érintettek.
P. Mertes jelentkezésre bátorította a további áldozatokat. Az első adatok szerint két tanár mintegy ötven alkalommal molesztált diákokat. A Canisius-Kollegből indult ki a katolikus egyház németországi pedofília-botránya, amelyben további iskolák, kolostorok és templomi kórusok is érintettek.
„Néha azt gondolom: így zajlik a történelem, ha nem fölülről irányítják. Mivel nem tervezték meg, sajátos dinamika bontakozik ki benne. A szexuális visszaélés témaköre a keresztény spiritualitás minden lényeges kérdését tartalmazza. Az első a bizalom témája, s ezzel összefüggésben a hité, amennyiben a hit: bizalom. Másfelől papok által elkövetett visszaélésekről van szó – ez nagyobb bukás, mint amikor tornatanár művel hasonlót, hiszen katolikus felfogás szerint a pap in persona Christi cselekszik; ez tehát a Krisztus-kapcsolatot érinti. (…) Ha az egyházat mint egyetlen egészet fogom fel, nem határolódhatom el valamely részétől. Az »azok« és a »annak idején« itt nem működik, sem technikailag, sem teológiailag.”
(Klaus Mertes SJ a Die Zeit online-kiadásában, 2010. április 15. A teljes beszélgetés németül itt olvasható »
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése