Ad notam folytonosság és megszakítás (többedszer)



2010. január 9-én a kölni Karl Rahner Akadémia ünnepi rendezvényén a Magyarországon főként egy kiváló kézikönyv szerzőjeként ismert Wolfgang Beinert teológiaprofesszor tartott előadást a II. Vatikáni Zsinatról, ill. tanítás, hagyomány, történelem és egyház viszonyáról. A teljes szöveg németül itt olvasható. Egy kedvcsináló részlet pedig, magyarul, alább:

Ismét a zsinat hermeneutikájáról (és a Mérleg archívumából)



Időszűke miatt: részletek egy kisesszéből. Első változata a Boór Jánost hetvenötödik születésnapján köszöntő ünnepi kötet számára íródott.
„Ha a »zsinati szellem« kezdetben egyháztörténelmi fordulatot jelölhetett, később éppenséggel korrekciós műveletek, sőt ellenirányú szándékok eszközeként jött kapóra: felidézéséhez (a szellem megidézéséhez) egyre többször társul megrovó figyelmeztetés az egyedül üdvös interpretáció tulajdonjogára.

A zsinat hermeneutikája?



Egyre több szó esik XVI. Benedek pápa 2005. december 22-i beszédéről, melyet a római Kúria tagjai (a vatikáni hivatalnokok) előtt tartott, és amelyben felvázolta a II. Vatikáni Zsinat – nézete szerint – helytálló hermeneutikáját. A pápa a „folytonosság hermeneutikájaként” jellemzett elképzelését szembeállítja a „szakítás hermeneutikájával”, amely – szerinte egyoldalúan – a legutóbbi zsinat innovatív, az előzőekéhez képest merőben új tanítását hangsúlyozza. A pápa ezzel szemben folytonosság és reform szerves összetartozására figyelmeztet.

Egyház és zsidóság, közelebbről



Elkészült egy részlet magyar fordításban Peter Bürger tegnap itt is publikált könyvéből. Köszönet a fordítónak gyors és váratlan munkájáért. Szépen illeszkedik pár előző bejegyzéshez is (pl. ehhez, XII. Piuszról). A témával kapcsolatos írásokból egész gyűjteményt állított össze honlapján a Párbeszéd Munkacsoport (dialogue.hu) E fontos webhely működtetőinek sok üdv! A fejezet:

Teremtő véletlen


Részlet  Klaus Mainzer német filozófus, tudományteoretikus tanulmányából (vö. zur debatte, a Bajorországi Katolikus Akadémia folyóirata, 2008/1, 31–33):


„Mit csinált Isten a teremtés előtt, tette fel a kérdést Szent Ágoston. Luther csípősen így válaszolta meg: Isten a Paradicsomkertjében üldögélt, és pálcákat faragott azok számára, akik buta kérdéseket tesznek fel. A kvantummechanika szerint a kvantumvákuumban ült, és kockázott. Aki ezt képes beszédnek tartja, annak meg kell állapítania: kezdetben volt a véletlen, amikor a kvantumvákuumban „folyt” a kockázás.

Egyház és zsidóság

Könyvjelző egy fontos íráshoz: Peter Bürger német teológus, publicista elektronikus változatban tette közzé Pro Judaeis – Die römisch-katholische Kirche und der Abgrund des 20. Jahrhunderts (szabadon: A római katolikus egyház és a huszadik század katasztrófája) című, 2009-ben írt kis könyvét a kereszténység, közelebbről a katolicizmus és a zsidóság viszonyának történetéről, különös tekintettel a holokauszt évszázadára. Fordítói kapacitás híján egyelőre csak németül kínálhatom fel (képzett önkéntes fordítók jelentkezését nem várva, de remélve; kiadója fertályunkon akad-e?). A művet a szerző engedélyével adom tovább: itt érhető el és olvasható »




... mit hoz a múlt (2)



A példaszerűség dilemmái. XII. Piusz felmagasztalása és a holokauszt címmel megjelent e napló szerk.-jének elemzése Pacelli pápa küszöbön álló boldoggá avatásának hátteréről. Az írás a Magyar Narancs 2010. január 14-i számának internetes kiadásában olvasható.  
Egy-két hivatkozásához linket mellékelek, érdemes továbblépni:


– Hubert Wolf tanulmányának részletei
– az Emlékezzünk – megfontolások a Soáról c. dokumentum
– a Soá-dokumentum német tervezete Mérleg 2003/1-es számában

... mit hoz a múlt (1)



2009. decemberében XVI. Benedek aláírta azt az okmányt, amely szabad utat ad XII. Piusz pápa boldoggá avatásának. XII. Piusz (Eugenio Pacelli) viszonya a hitleri Németországhoz, a zsidósághoz és a holokauszthoz, valamint szereplése a II. világháború idején napjainkig heves viták tárgya. A pápa háború alatti tevékenységének dokumentumait csak évek múlva teszi hozzáférhetővé a Vatikán. Kiegyensúlyozott mérlegelésre törekedve, sokoldalúan és bátran foglalkozik egyebek közt ezzel a kérdéssel is egy figyelemre méltó – ám a hazai katolicizmus környezetében csekély figyelemre méltatott – könyv: A holokauszt és a keresztény világ.
A következő, egyelőre késlekedő 2009/3–4-es Mérleg pedig tanulmányt közöl majd Hubert Wolftól, melyben a Münsteri Egyetem egyháztörténész professzora és szerzőtársa, Klaus Unterburger a kutatás aktuális eredményeit összegzi (forrás: Theologische Revue 2009/4). Néhány bekezdés a rendkívül informatív szövegből:



Az új Mérleg most már szerk. bevezetővel az interneten



Megint nagy késéssel: kiegészült a tavalyi Mérleg első (dupla) száma. Részlet a szerkesztői bevezetőből (E számunkról):